blog

Ám az Ape-ről tudni kell, hogy nagyon, nagyon nehéz első blikkre motorkerékpárnak nézni a bizarr szerkezetet. Leginkább autószerű egyfejű sárkánynak gondolnánk, és csak sokadik körbejárásra fogalmazódik meg a fejünkben, hogy ez valójában a pizzafutárok kézmelegítős robogójának az alternatívája.

Ám az igazán nagy közlekedés-punkokat ez nem zavarja.
A fenti kép erre ékes bizonyíték. Az amúgy elképesztő mennyiségű cédulát jó stílusérzékkel a zacskóhoz passzoló színű kocsira helyezték el.
Egyébként évi ezer forintért a hetedik kerület lakói a környékükön ingyen parkolhatnak.

Enyhe nerdizmusba hajló közleménnyel szakítjuk meg adásunkat. Mi köze lehet egy hírportálnak Pozsonyi Bucó Ádámhoz, a magyar nemzeti avantgard önjelölt géniuszához? Most a dolgok mélyére pillanthatunk.

Ám roppantul szórakoztat a vidéken tisztességben megőszült emberek harca a mozgólépcsővel.

A fenti silány bevezetőre remekül rímelne „az alábbi képeken a mozgólépcső szenvedett vereséget” komment, de magyarázkodás nélkül is bárki elhiheti, hogy ezt bizony nem az esti busszal érkező idősb Kovács Antall, pócsmegyeri nyugdíjazott öntőmunkás vágta haza.

Ma merengtem el azon, hogy amikor egy ismeretlen eredetű wifijelre lecsapok, és azon keresztül netezek, akkor vajon lopok-e vagy sem.

Tényleg a legrosszabbra voltam felkészülve, erre ma jött a nem várt fordulat: felhívtak, hogy mostantól bármikor mehetek, az üzletben van a gép. Ezt már szeretem.

Február elsején beadtam szervizbe, ahol közölték: olyan négy hét múlva lesz kész, 99%, hogy meg tudják javítani, és amint van valami, hívnak.

Kezdetnek elsétáltam a Városligetbe, ahol a kontrasztos felhők alatt lustuló fiatalokon kívül nem találtam semmi érdemleges szárnyast. Séta közben folyamatosan egy ornitológiai csínytevésen járt az eszem.

Mi lesz este a Kossuth téren, és mit tudunk a Magyar Gárdáról? Erre a két dologra kerestük ma a választ kamerákkal felszerelve. HáDávid kérdezett, én kameráztam. Három dolgot szűrtem le a délután folyamán: 1. az ún. Utca Embere fogalom tartalom nélküli – ezt eddig is sejtettem, 2. a járókelők félnek a kamerától – talán jogos, 3. az ismerőseim se nem dolgoznak, se nem tanulnak – többükkel összefutottam, és ebből kettő bizony Kréta-közeli is volt.

A lakótársat keresünket még nem láttam. Francia-spanyol vígjáték, és különös pikantériája, hogy nagy nehezen lezárult a lassan három hónapja elkezdett költözködésem, most pedig úgy tűnik, újra belefogok egybe. Pont az életembe illő remekműnek ígérkezett volna, ha történetesen nem az egyetemen vagyok.

Erre bizonyítékot egy gyermekrajz kiállítás szolgáltatott, ahová az ország minden tájáról érkeztek meseillusztrációk. Kétrészes cikksorozatunk első részét olvashatják.

A lényeg, hogy kiszórja az ember a táskáját (ízlés szerint a zsebek tartalmát is hozzá lehet csapni), és számba veszi, hogy miket lelt. Tudom, tudom, nyolcadik parancsolat… De ha ötletet nem emelnénk el néha innen-onnan, akkor a banán nem uzsi lenne, hanem főétel.

Az első extrémen vasalós túra szervezése hiába rabolja el rengeteg energiámat, nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy mekkora hátránnyal indulunk neki vad vállalkozásunknak.

Jöjjön közelebb, és ismerkedjen meg az extrém vasalás szépségeivel!

A britek kollektív hülyeségben messze a többi nemzet fölé emelkednek - hogy a hosszas érvelést elhagyhassam -, gondoljanak nyugodtan a Cooper’s Hill-i éves sajtgurításra.

De mindez semmi.

Akkor hogyan szervezzünk a gyerekeknek számháborút?
A megoldás egyszerű: betűkkel. Mivel az idegennyelvű diákok németek voltak, a dolog nem volt különösebben problémás.

A gépnek a tulajdonosa egyébként iBálint, aki most azon a megbeszélésen vesz részt, amit ezekben a percekben bliccelek el.

Manuálfókusz bekapcsol, polárszűrő feltesz, eseményeket tisztes távolságból megfigyel. Heroikus csata folyik, childspotting indul.

A válogatás során kiemelten figyeltünk arra, hogy a listára felkerülő oldalak között véletlenül se legyenek myspace-ek, valamint érdektelen közemberek életének webre hányt képei.

5. Subba

Kétrészes sorozatunkban megkeresem a 10 legjobb magyar nyelvű blogot. A válogatás során kiemelten figyeltünk arra, hogy a listára felkerülő oldalak között véletlenül se legyenek myspace-ek, valamint érdektelen közemberek életének webre hányt képei. Magyarán az „én életem” és a „világ Prüntyőke szemével” kategóriájú lapok szóba sem jöhettek.

Az autóreklámok célközönsége elsősorban az állandó és a közepesnek magasabb jövedelemmel bíró férfiak. Igen, igen, ez egy igazságtalan és gonosz világ.

De hiába a nemes gesztus, egy pedofil anarchista is lehet precíz háziorvos, aki mindig segít levinni a szemetet a szomszéd néninek.

Sőt, általában azok a termékek, amik leginkább „nőközeliek” – mondjuk ki –, unalmasabbak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs rossz sörreklám vagy autóreklám, de nyugodt szívvel beláthatjuk, hogy kellemes perceket okozó öblítő-, tisztaságibetét- vagy szempillaspirál-reklám nagyon kevés van. Számuk a nullához közelít.

A függőágyban heverészést kizárólag a fotózás és mély morális problémák megvitatása végett szakítottuk félbe. Ilyen nagy horderejű probléma például a strandon fotózás.

Nagy-Brittania – A bloggerek több mint harmada úgy gondolja, veszélyezteti munkahelyét az, hogy munkahelyük szempontjából hátrányos vagy veszélyes részleteket osztanak meg a világhálón munkahelyükről, főnökükről, kollégáikról egy brit felmérés szerint.