Elmélkedés

Többen még a bicikli súlyadó ötletétől sem riadtak vissza, érvelve azzal, hogy a drótszamarasok is használják a közutakat, hát vegyék ki részüket ők is a közterhekből, amelyekből az útfelújításokat finanszírozzák. Mit gondolnak, egy kerékpárral közlekedő tisztességesen dolgozó állampolgár nem fizet adót? Csak azért mert nem benzinre szórja ki a havi fizetésének jelentős részét?

A művészet, ha nem is mindig tulajdonítunk neki nagy jelentőséget, benne van minden napunkban. Ha észrevesszük - miként az apró örömöket -, pozitív része lehet életünknek.

Ebben a korban, ahol a minket körülvevő világ a „hatalom művészetéről szól”, nehéz megvalósítani a „művészet hatalmát”.

Az ENSZ égisze alatt működő szervezet szerint a fejlődő országok hiányos születési és halálozási statisztikái „azt jelentik, hogy nem lehet tudni, hányan születnek és hányan halnak meg, így nem tudják figyelemmel kísérni, mennyi ideig él valaki, illetve, hogy miért hal meg”.

Ám roppantul szórakoztat a vidéken tisztességben megőszült emberek harca a mozgólépcsővel.

A fenti silány bevezetőre remekül rímelne „az alábbi képeken a mozgólépcső szenvedett vereséget” komment, de magyarázkodás nélkül is bárki elhiheti, hogy ezt bizony nem az esti busszal érkező idősb Kovács Antall, pócsmegyeri nyugdíjazott öntőmunkás vágta haza.

1956 októberében olyan fiatalok áldozták életüket a hazáért, akik egy eszméért harcoltak. Azokban a napokban mindenki tudta, hogy miért teszi azt, amit tesz.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy azok a fiatalok, akik most 2007 október 23-án, az utcán rohanva, szétszedik a várost, vajon tudják e , hogy miért csinálják?-sajnos a legtöbben nem.

SOTE - Az egyelőre kísérleti szakaszban tartó vizsgálatokat az Európai Unió úgynevezett Norvég Alapjából nyert félmillió euróból finanszírozzák.

Ha a különböző fényképezőgépvázak kerülnek szóba, akkor tényleg a „hány megapixelt tud” kérdést kell feltenni?

Erre természetesen nincs helyes válasz. Tény, hogy fontos, hogy mekkora képet tudunk készíteni az adott géppel, de most őszintén: eddigi életünk folyamán hányszor volt szükségünk arra, hogy A3-asnál nagyobb fotót készítsünk?

Kína
A társadalomra "veszélyt jelentő" hirdetésekre konkrét példa nem hangzott el, azonban a kínai televíziós csatornák késő este egyre gyakrabban sugároznak olyan tévéboltműsorokat, amelyekben hiányosan öltözött hölgyek jelennek meg, valamint a szexuális teljesítőképesség fokozására alkalmas szerek reklámozása is igen gyakori.

Megyünk Európába, és a jogszabályalkotók homlokukat törölgetve fogalmaznak, hogy töretlen munkájuknak eredményeképp legyen már eukonform a magyar. Európa szele pedig megint végigsöpörhet az országon: az országgyűlés biztosítani akarja a melegek jogegyenlőségét.

Rövid útbaigazítás és máris a régi épület előtt állok. Első benyomásra egy átlagos kőháznak tűnik, de az előtte álló női szobor valamit sejtet jelentőségéről. A gyors szemle után belépek.

Budapest, Roosevelt tér, 10.00-20.00
A mostani trend pedig azt bizonyítja, hogy később is. Ami rózsaszín, az nőknek szól - legyen az ruha, szappan, bicikli vagy híd. Híd? Bizony ám!

Utána eljött a demokrácia és a modernitás kora, amikor már nem lehet egy piaci tolvaj kezét levágatni, hanem el kell küldeni nevelési tanácsadóhoz az eltévelyedett kiskópét.

Vatikán - A vatikáni dokumentumban az a figyelmeztetés is szerepel, hogy az autózás is a bűn egyik forrása lehet.

„A barátság – ez a szent emberi kapocs – úgy oltalmaz a magánytól, a számkivetettségtől, a félelemtől, a mozdulatlanságtól, hogy énünket megkettőzi: két szem – egy látvány; két szív – egy érzés; két hang – egy gondolat; két test – egy lélek.” – mondta valaha Tatiosz.

BMF kollégum,"szőke" leányzó, kédés hozzá :Ki volt az a Xexész?- Nem a szobatárunk az a fekete hajú lány?! beszélheténk még ilye kérdésekről, például: a Hold ugyanaz, mint Nap, csak éjjel világít! Inkább ne sorolom!

Ki ne ismerné a Holdat? Bizonyára mindenki „találkozott” már ezzel az égitesttel, ami esténként feljön az égre, hogy beragyogja éjszakáinkat.

De vajon hányan vették már a fáradságot ahhoz, hogy vessenek pár alaposabb pillantást is erre a jelenségre? Talán azért, mert annyira természetes már a jelenléte az égen, hogy fel sem tűnik senkinek.

Miért nincsenek fenn a pályázateredmények? Hogyan dolgozik Zsib? Mi a rosseb az a Procyon Lotor? Ha érdeklik a Krétamagazin belső életének titkos mozzanatai, ne habozzon, ismerje meg a Mosómedvét, a Kréta kulisszablogját, melynek elkészültét fellációk végtelen sora kísérte. Íme, kellemes szórakozást.

Miért kellett egy belső blogot létrehozni?

Hogy milyen a világ egy olyan átlagos diáklány szemével, mint amilyen én is vagyok? Nagy! Én még szinte semmit nem láttam belőle, és nagy részét el sem tudom képzelni. És itt kezdődik a gondom. Mi lehet a felhők fölött? Mi lehet a föld alatt? Mi lehet a levegőben, ami olyanná teszi az életet, amilyen. Mert milyen is?

Tizennégy éves vagyok. Általában leköt a tanulás, és a hegedű, amin hat éve játszok. Rohanok mindig, egyfolytában, de élvezem. Mostanában nem törődtem se a rég múlttal, se a távoli jövővel, messze voltak, fényévek távolságával gondoltam rájuk.

Viszont most hogy el kell döntenem, hogy melyik középiskolába szeretnék menni, elgondolkodtam…

A szülés után a kismamákat 2 (igen, ez nem vicc!) nap után kiengedik (miután kiszedték a varratot).Aki császármetszéssel szült, azt is 2 nap után kiengedik (varrattal együtt).

Ez az egész "reform", amit a kormány és az egészségügyi miniszter csinál kész társadalmi katasztrófához fog vezetni.

Április elseje a bolondság, a tréfálkozás napja. Ilyenkor sok minden megengedhető, és az ötletes tréfákon nem illik megsértődni. Persze, mindennek van határa. És azt vajon tudod-e, hogy honnan származik az áprilisi tréfálkozás szokása?

A Wicca - más néven boszorkányság - az emberiség legősibb és legautentikusabb vallási rendszere. A sorozatos boszorkányüldözések során követői bújkálni kényszerültek, mert illegálisnak számított hitük gyakorlása. Az egyistenhívő vallások el akarták törölni őket, ki így, ki úgy. De leginkább erőszakkal. Talán azért is, mert féltek tőlük...

Meg fog-e dobbanni valaha is a szívünk, ha a Római Szerződés nevét ejtjük ki a szánkon? Megy-e az Unió szekere – ott bent a fejekben? Amióta az Unió unió, mintha a közösség képe eltűnt volna. Pedig a gazdasági integráció mellett (előtt?) ez a legfontosabb.

Lehet szidni, nem szeretni,
De becsülettel kell viselni.
Egy a sorsunk, magyarok vagyunk,
Minden téren hallatjuk hangunk.

Külső-belső támadások,
Évszázados nagy viszályok.
Régóta hordjuk béklyóinkat,
Mindenhol látják hajóinkat.

Nem vízen futnak, ám sok félét tudnak,
Sokan vannak, és el nem buknak.
Hazánk hírét dicsőbbítik,
S a világot megsegítik.

Az utcán nap mint nap lehetünk olyan beszélgetések fültanúja, melyben elhangzik az a bizonyos „rohan az idő” tartalmú közhely. De miért? Ha tudjuk, hogy hamar elszáll az életünk, miért nem használjuk ki azt a kicsit, amink van, miért hagyjuk, hogy csak a végtelen semmi és a nosztalgia uralkodjon felettünk?

Ez volt a jutalom, mert bízni s remélni mert. Elhitte újra, szép s jó lehet neki. Oly nagy dolgot remélt csupán, mely bűn neki, mit nem lett volna szabad. Tiltott dolog számára e érzés, és e szó. De hiába minden tiltás, mert remélt, pedig tudta, hogy nem szabad. S csak remélt, de egyszer csak a remény már lassan halványult.