régészet

Az életnagyságú fejet egy, a közép-németországi Waldgirmes közelében lévő egykori római városnál ásó csapat találta meg a lovas egyik lábfejével együtt, augusztus 12-én.

Az építményt, amely valamiféle járdaszerűség lehetett, és egy mocsaras területen segítette a közlekedést, a plumsteadi Belmarsh börtön közelében folyó ásatások során találták meg, miközben egy ősi tőzeglápot tártak fel.

Filippo Coarelli professzor, az ásatás vezetője azt mondta, számos jel mutat arra, hogy a ház Vespasianus császáré volt, aki i.sz. 69 és 79 között uralkodott.

A villa elhelyezkedése a Rómától 70 kilométerre északkeletre lévő Falacrine ősi városában arra utal, hogy ezen a helyen születhetett az uralkodó, tette hozzá Coarelli.

A fosszíliákra Marokkóban bukkantak rá. Az Eritherium azzouzorum nevű állat mindazonáltal nemigen hasonlított egy mai elefántra. Alig 50-60 centiméter hosszú volt, és 4-5 kilogrammot nyomott.

Az apró állat, amely a Darwinius masillae nevet kapta, de Idának becézik, 47 millió évvel ezelőtt élt, és szokatlanul épen maradt fenn. Csak lábának egy, a csontváz összesen öt százalékát kitevő darabja hiányzik.

Miközben a Gladysvale barlangban dolgoztak a dél-afrikai Johannesburg közelében, egy kutatócsapat tagjai a Witwatersrandi Egyetemről ősi hiénalatrinát fedeztek fel. Miután közelebbről megnézték az állatok megkövesedett ürülékét, határozottan szőrre emlékeztető struktúrákat találtak benne.

Matteo Borrini, a Firenzei Egyetem antropológusa azt mondta, a velencei lagúnában található Lazzaretto Nuovo szigetén tett felfedezés alátámasztja azt a középkori hitet, hogy a vámpírok váltották a pestisjárványok terjedését.

A „Sinanthropus pekinensis” egy Homo erectus, amely a pekingi ember néven közismert. A maradványokat az 1920-as években fedezték fel, amikor egy Peking közelében lévő barlangban folytattak ásatásokat, és mostanáig 750 000 évesnek gondolták őket.

Az épületet 1576-ban emelték, maga a bárd is játszott benne, sőt itt került sor a Rómeó és Júlia premierjére is. Taryn Nixon, a Londoni Múzeum munkatársa azt mondta, csapata megtalálta a valószínűleg sokszögű színház eredeti ívelt falának egy részét.

A kőből készült kézi baltákat tavaly találták meg az északi Perak államban lévő Lenggong nevű történelmi jelentőségű helyszínen. Egy meteorok által formált szikladarabba volt beágyazva, amelyet egy japán laboratóriumba küldtek el kormeghatározásra.

A 824 darab úgynevezett sztatért, amelyek egy törött agyagedényben voltak, egy helyi férfi találta meg fémdetektora segítségével a wickhami piac közelében egy mezőn. Jude Plouviez, a Suffolk Megyei Tanács Régészeti Szolgálatának munkatársa szerint az érmék az i.e. 40 és az i.sz. 15 közötti időszakból származnak, és Boudicca icenus királynő elődei verették őket.

A paleontológusok 15 területet fedeztek fel Csucseng városának közelében, Santung tartományban, ahol több ezer dinoszaurusz csontjaira bukkantak, tudósít a Pekingi Hírek.

A kosokat ábrázoló szobrok Ámon istent szimbolizálják és az első teljes, a királyt dicsőítő meroitikus szövegeket tartalmazzák – korábban csak töredékekben találtak hasonlót. A meroitkus időszak Meroé városához köthető, és az itt beszélt nyelv a legidősebb a Szaharától délre, amelynek írott formája is létezett.

Az akár 9200 évvel ezelőtt élt emberek fogáról lekapart lepedékben termesztett növények, többek között tök és bab maradványait találták meg, számolt be róla hétfőn az Egyesült Államok tudományos akadémiája által kiadott folyóirat onlájn változata.

A lelőhelyen végzett korábbi kutatások már 2004-ben igazolták, hogy ebben a korai időszakban az ember uralta a tüzet – például egy égő faág segítségével át tudta helyezni.

Marcus Nonius Macrinus Marcus Aurelius császár egyik kedvence volt, és számos katonai győzelemhez segítette uralkodóját Európa-szerte. Úgy tudni, legalábbis részben az ő története szolgáltatta az inspirációt Maximus Decimus Meridius figurájának megalkotásához, akit Russel Crowe játszott a Gladiátor című filmben.

Az Antikvitások Legfelsőbb Tanácsa szerint a felfedezésre nemrégiben került sor Tell Bastánál, Kairótól nagyjából 80 kilométerre északra.

A tanács közleménye szerint a 76 cm magas fej II. Ramszesznek a valaha a környéken álló hatalmas szobrához tartozhatott. A fejről letört az orr, és az egykor a király állához erősített szakáll is hiányzik.

A tudósok egy Tarboszauruszt – a hatalmas húsevő Tyrannoszaurusz rokonát – emeltek ki egy homokkődarabból, amelyet 2006 augusztusában ástak ki a mongóliai Góbi-sivatagban, mondta Takudzsi Jokojama, a projekt szervezésében részt vevő Hajasibara Természettudományi Múzeum szóvivője.

Az életnagyságú mellszobor, amelyen a római uralkodó ráncosan látható, a becslések szerint i.e. 46-ból származik. A búvárok a szobrot más tárgyakkal együtt a Rhone folyóban találták a Caesar által alapított Arles városának közelében.

A nagyjából 470 érme április elsején kerül elő egy kora vaskori temetkezési helyről. A 7. és a 9. század közötti időszakból származnak, amik a viking kereskedők beutazták az ismert világot.

A régészek sejtése szerint az 50 és 60 év közötti nő cukorbetegség komplikációnak következtében veszthette el a nagylábujját.

Új asszony érkezett a városba. 3500 éves.

A múlt hónapban Zahi Hawass, a Kairóban működő Antikvitások Legfelsőbb Tanácsának főtitkára bejelentette, hogy a Királyok völgyének egyik sírjában található idős női múmia minden bizonnyal Hatsepszuté, az i.e. 15. században uralkodó egyiptomi fáraónőé.

Kelet-Marokkóban tizenkét, kagylóból származó, 80 000 évesnél is régebbi gyöngyöt fedeztek fel, melyek az emberi kultúra legrégebbi termékei közé tartoznak. A gyöngyöket sárga agyaggal színezték meg, és a leletek tanúsága szerint egykoron össze lehettek fűzve.

Több olyan sírt is találtak, ahol többen nyugszanak, márpedig ez nem volt bevett szokás a későkőkorszakban. Valószínűleg emberáldozatokat is bemutattak őseink, és ezeknek a holtaknak különleges temetés és nyughely járt.

A történelemelőtti Európa vadászó-gyűjtögető életmódot folytató lakói között gyakori volt az emberáldozat, állítja egy új tanulmány.

Az űrből készített fényképeken egy Kairótól 360 kilométerre délre fekvő földdarabon korabeli település jelenlétére utaló árulkodó jeleket fedezted fel, majd ásatások során beigazolódott, hogy i.sz. 400 körül valóban város állt ezen a helyen.

A kutatók radiokarbon-analízis alapján úgy becsülik, hogy a félkör alakú gyümölcsdarab 2100 éves lehet, mondta Sudzsi Jamazaki, Morijama város egyik tisztségviselője.