Most itt vagyKörnyezetvédelem

Környezetvédelem

Kölcsönpandák Japánnak

Ismét lesznek óriáspandák a tokiói Ueno állatkertben, miután a japán főváros úgy döntött, egymillió dollárért bérel egy párt Kínából.

A pénzt pandák védelmével foglalkozó projektekhez fogják felhasználni, és újraépítenek belőle egy, a 2008-as földrengésben megsemmisült menedéket Szecsuan tartományban.

Sintaro Isihara tokiói kormányzó azt mondta, hogy az ár magas, de a városnak sikerült 50 000 dolláros engedményt kiharcolnia.

Az Ueon állatkert utolsó óriáspandája, egy Ling Ling nevű hím 2008-ban pusztult el.

Fogorvos gyógyított sascsőrt

Egy alaszkai fogorvos különleges csőrt készített egy sérült fehérfejű rétisas számára – egy ideiglenes korona, jól tapadó gyurmaragasztó és sárga kihúzófilc segítségével.

A madárra, amelynek csőrébe erősen bevágott egy rátekeredett horgászzsinór, még decemberben bukkantak rá.

DNS-sel a bálnavadászok ellen

Tajvanon azt tervezik, hogy bálnák és delfinek DNS-ét fogják felhasználni bizonyítékul, hogy elítélhessék az orvhalászokat, és megvédjék a veszélyeztetett tengeri emlősöket, jelentette be hétfőn egy illetékes.

A taktika célja, hogy túljárjanak az orvhalászok eszén, akik úgy próbálják leplezni magukat, hogy levágják a megölt bálnák, valamint delfinek fejét, farkát és uszonyait, mondta Hsia Jung-sheng, a tajvani Mezőgazdasági Tanács képviselője.

„Azt viszont nem tudják, hogy a kormány kimerítő adatbankot hozott létre a bálnák és a delfinek DNS-ével” – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek.

Megkerültek a San Franciscó-i fókák

Amerikai tudósok úgy hiszik, megfejtették a San Franciscóból eltűnt oroszlánfókák rejtélyét.

A kaliforniai város nevezetes oroszlánfóka-kolóniája gyakorlatilag az utolsó szálig eltűnt az elmúlt egy hónap során. A szakértők sokáig értetlenül álltak a jelenség előtt.

Elszaporodtak a kenguruk Ausztráliában

Észak-ausztráliai farmerok szerint az elszaporodott kenguruk mostanra teljesen ellepték a földjeiket, és több tízezer dollárnyi kárt okoznak.

Az utóbbi idők heves queenslandi esőzései hatására az erszényesek a kizöldült vidékre özönlöttek. Ezzel egy időben a déli országrészben a hatóságoknak még a kenguruk vadászatát is fel kellett függeszteniük a régóta tartó aszály miatt.

Jégszoborral szóltak be Berlusconinak

Környezetvédők az ókori Forum Romanumon felállították Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök jégszobrát. Mindent úgy időzítettek, hogy a szobor éppen december 7-én olvadjon el, amikor Koppenhágában megkezdődik az ENSZ klímaváltozásról szóló csúcstalálkozója.

„Nemcsak a nemzetközi rendezvényeken kell látványosan részt venni, hanem koherens politikára van szükség itthon, Olaszországban is, ilyet pedig jelen pillanatban nem látunk” – mondta Francesco Tesco, a Greenpeace aktivistája. „Ami a klímát illeti, fennáll a veszélye, hogy Berlusconi olyan vezető, aki semmivé olvad.”

Műholdas nyakörvet kapnak a kasmíri medvék

Az India irányítása alatt lévő Kasmírban műholdas nyomkövetővel ellátott nyakörveket kapnak az örvös medvék, hogy így tanulmányozzák viselkedésüket, ezzel segítve a veszélyeztetettek állatok megmaradását.

„Ez az első alkalom Indiában, hogy a himalájai örvös medvék GPS-szel ellátott nyakörvet kapnak” – mondta Rashid Naqash környezetvédő az AFP-nek. Azt is elárulta, hogy nagyjából 300 állat élhet a régióban.

Nem épül meg az ausztrál gát

A feltehetően a környezetre gyakorolt káros hatásai miatt Ausztráliában szerdán elutasították egy óriási új gát megépítésének tervét, hiába érveltek többen azzal, hogy az építményre szükség van a környék lakóinak vízellátása miatt.

Peter Garrett környezetvédelmi miniszter szerint a Queensland államba tervezett Traveston-gát visszafordíthatatlan hatással lett volna az ausztrál tüdőshalra, a vastagfarkú billabongteknősre, illetve a Mary River-i tőkehalra.

Tigris: egy évvel közelebb a kihaláshoz

A kínai naptár szerint jövőre a tigris éve lesz, a környezetvédők mégis azt mondják, hogy a kihalás szélére került állat kilátásai borúlátásra adnak okot.

A környezetvédők attól tartanak, hogy ha valami, hát éppen a tigris éve siettetheti az állat kihalását, mivel az alkalom növelheti a keresletet a bőre és egyéb testrészei iránt, ami arra késztetheti az orvvadászokat, hogy a vadon élő kevés állatot is elejtsék.

Jóváhagyták az univerzális telefontöltőt

Az ENSZ szervezeteként működő Nemzetközi Távközlési Szövetség (ITU) jóváhagyta az új mobiltelefon-töltőt, amely bármilyen készülékkel működni fog.

A GSMA ipari testület szerint a fölöslegessé váló töltők évente 51 000 tonna hulladékot eredményeznek. Jelenleg a legtöbb töltő csak az adott márkához alkalmazható, így az embereknek le kell cserélni őket, amikor új telefont vásárolnak.

Válogatós nagymacskák

A nagymacskák számos faja, köztük a leopárd, igen válogatósak, ha a lakóhelyükről van szó, és egyes területeket következetesen elkerülnek, derült ki egy Tanzániában zajló felmérésből.

Meglepő módon minden egyes megvizsgált faj kerülte a megművelt földeket, állapították meg a kutatók, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mezőgazdaság terjedése komoly hatással lehet a ragadozók eloszlására.

A kutatáshoz 400 különböző helyen szereltek fel rejtett kamerákat, amelyek eddig nem ismert, új adatokat szolgáltattak az éjszakai életmódot élő állatokkal kapcsolatban.

Gorillák onlájn

A Kelet-Afrika párától homályos erdei mélyén élő ugandai hegyi gorillák hamarosan az interneten küzdenek tovább a túlélésükért.

Szombaton indították útjára a Friend a Gorilla („Barátkozz meg egy gorillával”) elnevezésű kampányt, melynek keretében az emberek a vörös hangyáktól, a sártól és a trópusi esőktől távol is nyomon követheti, miként élnek ezek az állatok természetes lakóhelyükön.

Tudósok a birkaböfögés ellen

Ausztrál tudósok azon dolgoznak, hogy kitenyésszenek egy birkafajt, amelyik kevesebbet böfög, mivel ezzel is csökkenteni szeretnék az ország gyapjas nyájai által kibocsátott káros metán mennyiségét.

Az Ausztráliában kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok 12 százaléka származik a mezőgazdaságból, ennek a mennyiségnek pedig nagyjából a 70 százaléka írható a kérődzők számára, aminek nagyrészt a böfögés a forrása, mondta egy most elkészült tanulmány vezető szerzője, John Goopy. A birkák esetében a kibocsátott metán szinte teljes egészében a szájon át távozik.

Bioüzemanyag nyúlból

A stockholmiakat megosztják a beszámolók, melyek szerint a svéd fővárosban nyulakat használnak bioüzemanyag előállítására.

Egy közép-svédországi fűtőközpontban több ezer nyúl holttestét használták fel éghető anyag gyanánt, írták meg a helyi újságok.

Stockholm városában évente több ezer nyúllal végeznek, hogy megvédjék tőlük a főváros parkjait és a zöldterületeket.

Energia sörből

20090822-sorfozde.jpg

Miután elkészült a sör, a sörfőzdékben hátramaradt anyagokból akár energiát is elő lehet állítani, vetették fel kutatók.

Az egyik probléma, amivel a sörfőzőknek meg kell küzdeni, az, hogy mit kezdjenek a több ezer tonna gabonával, ami az ital előállítása után megmaradt. A múltban eladták a hulladékot a farmereknek, akik vagy az állataikat etették vele, vagy a földeken használták fel trágyának.

Szúnyogok veszélyeztetnek a Galápagoson

20090812-szunyog.jpg

A Galápagos-szigetek különleges vadvilágára komoly fenyegetést jelenthet egy betegségeket terjesztő szúnyogfaj, amelynek egyre több egyede érkezik repülőgépek és turistahajók fedélzetén, mondták szerdán kutatók.

A szakértők attól tartanak, hogy az ötsávos darázsszúnyog (Culex quinquefasciatus) éppen olyan ártalmas hatással lehet a Galápagos-szigeteken, mint Hawaiion a 19. század végén, amikor betegségek pusztítottak ki számos őshonos madárfajt.

A szúnyogot először a 80-as évek végén vették észre a szigetvilágban, de a jelenlétét egyszeri véletlennek tekintették.

Egy ausztrál város betiltotta a palackos vizet

20090709-palackozott-viz.jpg

Ausztrália egy vidéki városának lakói elsöprő többséggel szavazták meg a palackozott vizek árusítására vonatkozó tilalmat környezetvédelmi aggályaik miatt.

Az új-dél-walesi Bundanoonban folytatott kampány vezetői szerint az ő településük lehet az első a világon, ahol hasonló tiltást vezetnek be. Azt mondják, rengeteg forrásra van szükség, hogy kivonják, csomagolják és szállítsák a palackozott vizet.

Az eldobott műanyagpalackok pedig szemétként végzik, ami szintén súlyos teher a környezetnek.

229 év után patkánymentes a Patkány-sziget

20090616-patkany-sziget.jpg

Az alaszkai Patkány-szigetet végre sikerült megszabadítani a patkányoktól 229 évvel az után, hogy az egy zátonyra futott japán hajóról elszabaduló rágcsálók elárasztották az Aleut-szigetekhez tartozó területet, és megtizedelték a helyi madárpopulációt.

Miután a múlt ősszel helikopterekkel magasba emelt vödrökről másfél héten keresztül mérget szórtak le a szigetre, most nincs nyoma élő patkányoknak, és egyes madarak is visszatértek, mondja az USA hal- és vadvilágával foglalkozó hivatala.

Fűnyírás kecskével

20090601-teknos.jpg

Az Egyesült Államok keleti részén lévő Maryland állam illetékesei innovatív és költségkímélő módját találták ki a környezet védelmének: kecskéket használnak fűnyírásra.

Az újdonságnak számító ötlettel az Állami Autópálya Hatóság állt elő, miközben egy 85 millió dolláros bekötőutat építettek Hampstead városa közelében, Baltimore-tól északnyugatra, és megállapították, hogy a környék a Muhlenberg-víziteknős, az USA-ban élő legkisebb, veszélyeztetett fajnak minősülő teknős otthona.

Hatalmas veszteségek a tengerekben

20090527-tokehal.jpg

Alig kétszáz évvel ezelőtt több tízezer bálna úszkált az Új-Zéland körüli tengerekben, a brit partok mentén pedig cápák szelték a vizet, mondják a kutatók, akik a múlt tengeri élővilágát tanulmányozzák.

Körülbelül száz, a világ számos pontjáról érkezett szakértő alapította meg a Census of Marine Life nevű csoportot, hogy történelmi nézőpontból tanulmányozzák a tengerek élővilágát, illetve azt, hogy milyen hatással volt rá a technológia. Az évtizedes projekt végeredményét valószínűleg 2010-ben teszik majd közzé.

Az első albínó bölény Kenyában

20090428-boleny.jpg

A kenyai Hellsgate Nemzeti Park vadőrei rábukkantak egy albínó bölényre. Ez a példány az első a fajtájából, amit a vadvilágban rendkívül gazdag országban találtak.

„Most először találtunk albínó bölényt az egyik Nemzeti Parkunkban. Nagy nap ez a természet és az állatok rajongóinak” – mondta Nelly Palmeris, a Hellsgate vezető őre.

A három hónapos borjúnak, amelyet egy nagyobb csordában vettek észre, rendkívül világos barna szőre van, ami igen könnyen megkülönböztethetővé teszi társaitól.

Az EU az éhező keselyűkért

20090425-keselyu.JPG

Európa egyes részein ezután meg fogják engedni az állattenyésztőknek, hogy az elhullott jószágokat a mezőkön hagyják – ezzel az intézkedésekkel kívánnak segíteni az éhező keselyűkön.

Az Európa Parlament képviselői azután szavazták meg a törvény megváltoztatását, hogy az éhes madarak, amelyek a legnagyobb számban Spanyolországban élnek, már feltűntek Brüsszelben is élelmiszert keresve.

Az új törvény értelmében a gazdák a mezőn hagyhatják az elhullott állataikat – feltéve, hogy az adott helyen ez biztonságos és higiénikus.

Új orángutánok Borneón

20090413-orangutan.jpg

Egy nagyjából egy-kétezer fős, eddig ismeretlen orángutánpopulációra bukkantak Borneó szigetén, jelentették be környezetvédők. A visszahúzódottan élő, veszélyeztetett faj egyedeit a helyiek segítségével találták meg tudósok.

Az orángutánok lakhelyéül szolgáló Indonéziában és Malajziában lévő trópusi erdőkben rengeteg fát kivágtak az utóbbi időben, hogy építőanyagot készítsenek belőlük, vagy pálmaolaj-ültetvényeknél használják fel őket.

A becslések szerint napjainkban körülbelül 50 000 orángután élhet szabadon.

A bioüzemanyag fenyegeti a vízkészletet

20090412-koles.jpg

A bioetanol előállításához akár háromszor annyi vízre is szükség lehet, mint korábban gondolták, derül ki egy új tanulmányból, amely nem elsőként fenyeget azzal, hogy kipukkasztja a bioüzemanyag-lufit.

Egy liter etanol előállításához akár 2100 liter vízre is szükség lehet, mire eljut a termőföldekről a benzinkutakig. A pontos mennyiség az adott környéken a kukoricatermesztéshez használt öntözési szisztémán múlik, állítja a tanulmány, amely az Environmental Science & Technology című folyóirat április 15-ei számában jelenik meg.

Britek az Északi-sarkon

20090301-eszaki-sark.gif

Három brit felfedező 90 napos sítúrára indult az Északi-sarkra, amelynek során mindenhol megmérik a jég vastagságát, hogy pontosan megállapíthassák, milyen mértékű az olvadás.

Az általuk összegyűjtött adatok kiegészítik a műholdak és a tengeralattjárók által gyűjtött megfigyeléseket, és segíthetnek a szakértőknek a sarki jég modellezésében. Egyikük, Wiesla Maslowski nemrégiben azt jósolta hogy a Jeges-tenger akár már 2013-ra teljesen jégmentes lehet.

Francia pókember Hong-Kongban

20090217-pokember.jpg

Egy francia kalandor kedden minden segédeszköz nélkül felmászott egy Hong Kong-i felhőkarcoló tetejére. Hasonló produkcióival – melyek közül nem ez az első – a globális felmelegedés veszélyeire szeretné felhívni a figyelmet.

Alain Robert, akit a francia pókembernek is neveznek, több tucat magas építményre mászott már fel kötelek vagy hámok nélkül. Megbirkózott már az Eiffel-toronnyal Párizsban, az Empire State Buildinggel New Yorkban vagy a Petronas-tornyokkal a malajziai Kuala Lumpurban.

Mobiltelefon vizespalackokból

20090108-motorola.jpg

A Motorola hallgatott az idők szavára, és követve a minél környezetbarátabb termékek létrehozását célzó trendet, bemutatta az első olyan mobiltelefont, amely újrafeldolgozott vizespalackokból készült.

A MOTO W233 Renew előzetes bemutatójára a Las Vegasban évente megrendezett elektronikai vásáron, a CES-en került sor. Az idei rendezvényt csütörtökön nyitották meg, és 2700 kiállító mutatja be a legmodernebb szerkentyűket.

Veszélyben a rénszarvasok

20081223-renszarvas.jpg

Hiába tartja őket nagy becsben számos kultúra, és hiába olyan fontosak az északi vidékek vitalitása szempontjából, a rénszarvasok, amelyek Alaszkában, Kanadában, Szibériában és Grönlandon élnek természetes környezetükben, hamarosan veszélyeztetett fajjá válhatnak – elsősorban az olajkitermelés és a klímaváltozás miatt, álltja egy új könyv.

„A rénszarvas létfontosságú az északi ökoszisztémák számára” – mondta Justina Ray kanadai természetvédő, a The Caribou and the North című könyv társszerzője.

A norvégok kevesebb bálnát szigonyoznak

20081211-csukabalna.jpg

Csütörtökön Norvégia jóváhagyta 885 csukabálna kilövését. A szám lényegesen kevesebb, mint az elmúlt években, aminek az oka az állati jogokért küzdők szerint a bálnahús iránti kereslet visszaesése.

A 2006 és 2008 közötti időszakban a kvóta évi 1052 csukabálna volt, a bálnavadászok azonban ezt egyik évben sem érték el ezt a számot, állítja a Greenpeace környezetvédő szervezet.

13 000 tonna széndioxid

20081201-klimavaltozas.jpg

Komoly dilemmát jelent világméretű fórumot szervezni a klímaváltozásról – ugyanis ezzel éppen azt a problémát súlyosbítják, amit meg szeretnének oldani. Az ENSZ által december 1. és 12. között rendezett, a klímaváltozásról szóló konferencia ugyanis 13 000 tonnányi széndioxiddal járul hozz üvegházhatáshoz.

A becslés készítésekor ráadásul csak 8000 résztvevővel számoltak, de vasárnapig máris 10 657-en regisztráltak.