Belépés
Navigáció
Magazin témák
csillagászat
Fénysebességnél gyorsabb kozmikus áramlatok
A gondolat talán eretnekségnek hangzik, mivel a fizika egyik legközismertebb alaptétele szerint semmi sem lehet gyorsabb a fény sebességénél. Az új javaslat azonban talált egy kiskaput ez alól a törvény alól, hiszen a mostani javaslattal előálló tudósok úgy gondolják, az csak tömeggel rendelkező dolgokra, illetve az információra vonatkozik.
Európai tudósok 32 új bolygót találtak
A legkisebb bolygók körülbelül ötször nagyobbak a Földnél, a leghatalmasabbak pedig ötször nagyobbak a Jupiternél. A tudósok szerint az idei év során további hasonló bejelentések várhatóak.
A most megtaláltakkal együtt az ismert exobolygók (azaz a Naprendszeren kívüli bolygók) száma már 400 körül van, mondta Stephane Udry, a Genfi Egyetem munkatársa.
A Tejút sokat kibír
A Tejút körül 20-25 ismert törpegalaxis köröz, amelyek tulajdonképpen csillagok kisebb csoportjai, és a Tejút gravitációs ereje tartja pályán őket.
Összeütközhet a Vénusz és a Föld
A jó hír az, hogy egy ilyen karambol esélye nagyjából egy a 2500-hoz. Ráadásul ha meg is történik a beleset, arra legfeljebb 3,5 milliárd év múlva kerülhet sor.
Közel járt az aszteroida
A távolság a két égitest között mindössze 72 000 kilométer volt, ami a Föld–Hold távolság egyötöd része. A mostani aszteroidához hasonló méretű égitest robbant fel Szibéria fölött 1908-ban ezer atombomba erejével. Az égitestet először szombaton észlelte a Siding Spring Survey, egy Föld-közeli objektumokkal foglalkozó ausztrál kutatóprogram.
„Több milliárd Föld” van a galaxisban
Ez idáig távcsövek segítségével valamivel több mint 300 bolygót sikerült azonosítani a Naprendszeren kívül. Ezek közül azonban csak nagyon kevés lehet alkalmas rá, hogy kialakuljon rajta az élet. Legtöbbjük a Jupiterhez hasonlatos gázóriás, sok pedig olyan közel kering a csillagához, hogy bármiféle mikrobának elképesztő hőmérsékleteket kéne túlélnie.
Elindult a Csillagászat Nemzetközi Éve
„Rettentő izgalmas az életünk, és azt akarjuk, hogy mások is osztozzanak benne” – mondta Catherine Cesarsky, a párizsi központú Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) elnöke egy sajtókonferencián.
Megvan a fekete lyuk a Tejúton
Az Astrophysical Journalban közzétett cikk szerint a Földtől 27 000 fényévnyi távolságban található fekete lyuk négymilliószor nagyobb a Napnál.
Polinéziai istenről nevezték el a negyedik törpebolygót
A Makemake kicsi, vöröses árnyaltú világ, amely a Naprendszer külső végeinek legnagyobb objektumai közé tartozik, azonban még így is kisebb, mint a bolygóból törpebolygóvá lefokozott Plútó, amelyet a csillagászok a múlt hónapban soroltak be az újonnan létrehozott plutoidok osztályába.
Aszteroida húz el a Föld mellett – és nincs egyedül
A 2008 BT 18 jelű párosról azt gondolták, hogy körülbelül 800 méter széles, miután az MIT (a massachusettsi tudományegyetem) LINEAR programja keretében januárban felfedezték. Akkor még semmi mást nem sikerült megtudni róla.
Vigaszdíj a Plútónak
A Nemzetközi Csillagász Szövetség közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a végrehajtó bizottság Norvégia fővárosában, Oslóban tartott szerdai ülésén emellett a kifejezés mellett döntöttek.
Óceán a Szaturnusz holdján
A Tethys közepes méretű hold. Felszínének sűrűsége nagyjából megegyezik a tiszta jégével. Egy ma látható hatalmas völgyrendszer azonban nyilvánvalóan akkor alakult ki, amikor a jégréteg felmelegedett, és óriási nyomás alá került.
A nagy fogyás: a világegyetem
A sötét anyag olyan titokzatos valami, ami jelenleg meglévő technológiánkkal kimutathatatlan. A tudósok mindazonáltal úgy vélik, az univerzumban ötször annyi van belőle, mint a közönséges anyagból.
Aszteroidák veszélyes közelben
A nagy világon e kívűl
A kisbolygót 2004-ben fedezték fel, s úgy számítanak, hogy 2029-ben 37 ezer kilométernyire közelíti majd meg a Földet, vagyis olyan távolságra lesz, mint a geostacionárius szputnyikok.
Négyszeres napnyugta
A NASA Spitzer űrteleszkópjának infravörös szemét felhasználva a csillagászok a HD 98800 nevű, négy csillaggal rendelkező naprendszerben bukkantak a két nap körül keringő pörgő gyűrűre a Földtől 150 fényévnyire a Hidrák csillagképben.
A Szaturnusz 60. holdja
A kezdeti mérések szerint az egyelőre név nélküli új hold körülbelül két kilométer széles, és a Mehone, illetve a Pallene pályája között kering, melyeket a NASA Cassini űrszondája fedezett fel 2004-ben.
Víz egy távoli bolygón
Tudósok vízpára spektrális lenyomatát találták egy hatalmas gázbolygó atmoszféráján átszűrődő csillagfényben.
A felfedezés részleteiről a Nature magazin július 11-ei számában számoltak be a csillagászok.
A legtávolabbi fekete lyuk
A kanadai-francia-hawaii teleszkóp segítségével találtak rá a világító fénykitörésre, amelyet a fekete lyuk idézett elő, ahogy beszippantotta a közeli gázokat, hogy aztán felforrósítsa őket, mire azok kvazárrá válva felfénylettek.
Szaturnusz-fogyatkozás lesz
Tudomány - A Szaturnusz az elfedés előtt a Holdtól keleti irányban, azaz balra, csillagszerű fényes pontként lesz megfigyelhető.
Mint a Föld...
Csillagászok több mint 20 fényévnyi távolságra tőlünk rábukkantak egy különleges bolygóra – amely a földön kívüli élet kutatása során eddig a legizgalmasabb felfedezésnek bizonyult. A bolygó, amelynek tömege nagyjából ötszöröse a Földének, egy hűvös vörös törpe körül kering a Mérleg csillagképben, jelentette a European Southern Observatory csapata.
Víz a Naprendszeren kívül?
Travis Barman, az arizonai Flagstaffben lévő Lowell Obszervatórium csillagásza bejelentette, hogy vízpárát találtak egy hatalmas, Jupiter-szerű gázbolygón, 150 fényévnyire a Földtől a Pegazus-rendszerben. A bolygó neve HD 209458b.
Ahol két naplemente van
A NASA Spitzer űrteleszkópjának segítségével a csillagászok megállapították, hogy az ikercsillagokkal rendelkező naprendszerekben legalább akkora valószínűséggel található porgyűrű, mint az egycsillagosokban. Az ilyen gyűrűk aszteroidaméretű kődarabokból és egyéb anyagokból állnak, amelyek a rendszerben létrejött bolygók után maradhattak hátra.