Tudomány

A Nature című folyóiratban publikált tanulmány szerint az illető génállománya a legöregebb, amit egy modern emberről összeállítottak.

A kutatók azt mondják, hogy a 4000 évvel ezelőtt élt embernek barna szeme és sűrű sötét haja volt, bár hajlamos lehetett a kopaszodásra.

A 100 millió évesnél is idősebbnek vélt lábnyomokat egy három hónapos ásatás után találták meg egy vízmosásban, a Shandong nevű keleti tartomány Zhucheng nevű városának közelében.

A nyomok 10-80 centiméter hosszúak, és legalább hat különböző dinoszauruszfajtól származnak, köztük a tyrannoszaurusztól, álla a Xinhua hírügynökség szombati tudósításában.

A hattyúk szokásuk szerint megérkeztek télire a Wildfowl and Wetlands Trust Slimbridge-ben található központjába – csakhogy mindegyikük új társat hozott magával. Több mint 40 év alatt most másodszor fordult elő, hogy a központban feljegyeztek egy ilyen „válást”.

„Az ember azt gondolná, hogy beszélni könnyű, és a beszéd megértése sem nehéz. Csakhogy nem így van” – magyarázta Gary Dell, az Illinois-i Egyetem pszicholingvisztikával foglalkozó professzora. „A beszéd és a beszédértés nagy figyelmet kívánó tevékenységek, így versenyezniük kell más, a figyelmünkre igényt tartó dolgokkal, amilyen például az autóvezetés.”

A gondolat talán eretnekségnek hangzik, mivel a fizika egyik legközismertebb alaptétele szerint semmi sem lehet gyorsabb a fény sebességénél. Az új javaslat azonban talált egy kiskaput ez alól a törvény alól, hiszen a mostani javaslattal előálló tudósok úgy gondolják, az csak tömeggel rendelkező dolgokra, illetve az információra vonatkozik.

A tudósoknak most sikerült rájönniük, miért hűlt le ennyire a levegő.

Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy például az USA-ban (Alaszkát nem számítva) a leghidegebbet – -57 fokot – a Montana állambeli Rogers-hágónál mérték 1954. január 20-án.

A bizonyítékot a NASA bolygókörüli pályán keringő űrjárműve szolgáltatta, amely számos vízelvezető csatornának tűnő mélyedést vizsgált meg. A tudósok szerint ezeket a felszíni alakzatokat láthatóan folyékony víz alakította ki.

Az is nyilvánvaló, hogy ezek a csatornák jóval később formálódtak a Mars története folyamán, mint azt korábban sokan lehetségesnek gondolták.

Az oroszoknak először 1983-ban sikerült egy majmot Föld-körüli pályára küldeniük.

„Azt tervezzük, hogy visszatérünk az űrbe” – mondta Zurab Mikvabia, a grúziai Kísérleti Patológiai és Terápiai Intézet vezetője, amely az 1980-as évek programjait is ellátta majmokkal.

Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor a téli napforduló hétfőn este, közép-európai idő szerint 18 óra 47 perckor kezdődik.

Az ötlet mögött álló tudományos közösség a folyékony metánból álló Ligeia-tengert venné célba, amely a Szaturnusz legnagyobb holdjának északi részén fekszik.

A javaslat értelmében az USA űrügynöksége egy új típusú meghajtás kipróbálását céljául kitűző jövőbeli küldetés keretében küldhetné a hajót a holdra.

Az esőcseppekben feloldott légköri gázok apránként elkoptatják a sírköveket, azok pedig naptárként mutatják az atmoszféra kémiájának változásait, amelyek a légszennyezés és egyéb tényezők miatt következnek be.

A különféle korokból származó, a világ minden pontján elhelyezett sírkövek adatainak összegyűjtésével a tudósok reményeik szerint elkészíthetnek egy világtérképet a kövek kopásáról.

Múltbéli kutatásokból már kiderült, hogy a gyapjasfejű tamarinok (más néven Liszt-majmocskák) nem. Legközelebbi rokonainkat, a csimpánzokat azonban egészen mostanáig nem vizsgálták meg ebből a szempontból.

A kutatók rég úgy sejtették, hogy a bizarr formának a jobb látáshoz lehet valami köze, egy újonnan elkészült tanulmány pedig meg is erősítette ezt a feltételezést.

Némelyik fajnak a tudósok még tréfás nevet is adtak – vaddisznókrok, patkánykrok, kutyakrok, kacsakrok és palacsintakrok –, ami azonban fontosabb az az, hogy a leletek segíthetnek megérteni, a krokodilfélék miért voltak és maradtak olyan sikeres életformák.

„Igen, vizet találtunk. És nem csak egy keveset, de jelentős mennyiséget” – mondta Anthony Colaprete, a LCROSS programon dolgozó egyik tudós.

A LCROSS a Hold déli sarkánál csapódott be a Cabeus nevű kráterbe október 9-én. A 79 millió dolláros eszközt azért vezették a Hold felszínébe, hogy a felverődő törmelék vizsgálatával vízjég nyomai után kutathassanak.

Az Alpok az afrikai és az európai tektonikus lemezek összeütközésével keletkezett, ami 55 millió évvel ezelőtt vette kezdetét.

Bár tektonikai értelemben az Alpok ma már „halottnak” tekinthető, a hegység továbbra is emelkedik. Svájci tudósok mérései szerint a csúcsok átlagosan évente egy milliméterrel lesznek magasabbak a tengerszinthez képest.

A curcumin nevű vegyi anyagról régóta sejtik, hogy gyógyító hatása van, és jelenleg is vizsgálják, hogyan lehetne felhasználni ízületi gyulladás vagy akár egyes pszichés betegségek kezelésére.

A corki (Írország) Rákkutató Központban most bebizonyították, hogy a vegyület laboratóriumi körülmények között képes a nyelőcső rákos sejtjeinek elpusztítására.

A legkisebb bolygók körülbelül ötször nagyobbak a Földnél, a leghatalmasabbak pedig ötször nagyobbak a Jupiternél. A tudósok szerint az idei év során további hasonló bejelentések várhatóak.

A most megtaláltakkal együtt az ismert exobolygók (azaz a Naprendszeren kívüli bolygók) száma már 400 körül van, mondta Stephane Udry, a Genfi Egyetem munkatársa.

Csakhogy igaz, ami igaz: az elmúlt 11 évben nem növekedett a világszerte mért átlaghőmérséklet.

A klímamodellek ezt nem jelezték előre, hiszen az ember továbbra is rengeteget állít elő a klímaváltozásért elsősorban felelősnek tartott széndioxidból.

Mi a csuda történik hát?

A tudósok szerint a betegség, amelyet a brit Viktória királynő leszármazottai örököltek, valószínűleg a véralvadásban problémákat okozó hemofília súlyos formája volt.

A tudósok az oroszországi Romanov család tagjainak, többek között Viktória királynő dédunokájának, Alexej koronahercegnek a csontvázaiból kivont DNS-mintákat vizsgálták meg.

A csontdarabot, amelyen egy golyó ütötte lyuk is található, eddig annak a bizonyítására használták fel, hogy Hitler agyonlőtte magát.

Orosz tudósok azt mondják, a Moszkvában kiállított koponyadarabot Hitler állkapcsa mellett találták.

Amerikai tudósok szerint viszont a DNS-vizsgálat bebizonyította, hogy a csont valójában egy 20 és 40 év közötti nőé volt.

Ernest Pernicka, a Tübingeni Egyetem professzora, aki az észak-törökországi helyszínen az ásatást vezeti, azt mondta, a testeket a késő bronzkorban épült városon belüli védelmi vonalak közelében találták.